A mezőgazdasági termékek tanúsításának kérdése elkerülhetetlenné vált az élelmiszeripar folyamatos fejlődése, a növekvő fogyasztói bizalom és a különféle fogyasztói igények teljesítése szempontjából.

A mezőgazdasági termékek tanúsításával kapcsolatos tanulmányok három fejezetre oszthatók:

  • Helyes mezőgazdasági termékek gyakorlata
  • GLOBALGAP alkalmazások
  • Biogazdálkodási alkalmazások

Most röviden beszámolunk ezekről az alkalmazásokról.

Helyes mezőgazdasági termékek gyakorlata

A helyes mezőgazdasági gyakorlatról szóló rendeletet az Élelmiszer-, Mezőgazdasági és Állattenyésztési Minisztérium adta ki 2004-ben, és felülvizsgálta az 2010-ben. Ez a rendelet meghatározza a helyes mezőgazdasági gyakorlat alapelveit és eljárásait a következő célok elérése érdekében:

  • A mezőgazdasági termelést oly módon végzik, hogy az ne károsítsa az emberek, állatok és a környezet egészségét
  • A természeti erőforrások védelme
  • A mezőgazdasági termelés nyomonkövethetőségének és fenntarthatóságának biztosítása
  • Megbízható mezőgazdasági termékek biztosítása a piacokon

A jó mezőgazdasági termékek tanúsítási tevékenysége megkezdődött az 2006-ben. Azon tanúsító szervek számára, akik ettől a naptól kezdve végeznek megfelelőségértékelési tanulmányokat, Az engedélyezést az Élelmezési, Mezőgazdasági és Állattenyésztési Minisztérium kezdte meg. A tanúsító szervek felügyelik a tanúsítványt kérelmező termelő vállalatok termelési folyamatait, és ha meg vannak győződve arról, hogy a helyes mezőgazdasági gyakorlat kritériumainak megfelelően termelnek, akkor kiállítják és benyújtják a helyes mezőgazdasági gyakorlat tanúsítványát.

Az itt elvégzett ellenőrzési tevékenységek az összes folyamatot lefedik, a mezőgazdasági termelés első szakaszától kezdve a terméknek a terepről történő összegyűjtéséig és forgalomba hozataláig. A tanúsító szervek ellenőrzik, hogy az egyes folyamatokban alkalmazott eljárásokat a helyes mezőgazdasági gyakorlat kritériumainak megfelelően hajtják-e végre.

A helyes mezőgazdasági gyakorlat jelen lehet mindenhol, ahol mezõgazdasági termelés történik. Ennek eredményeként a fogyasztói igényekkel és a kiskereskedői szervezetek kínálatával felmerül az, hogy ezeket a kritériumokat alkalmazzák-e vagy sem, és hogy helyes mezőgazdasági gyakorlati tanúsítványt kell-e igényelni.

GLOBALGAP alkalmazások

A világ ökológiai egyensúlyának negatív változásai, a világ népességének gyors növekedése, a táplálkozási szokások differenciálódása, új mezőgazdasági technikák és új módszerek megjelenése a mezőgazdasági termékek feldolgozásában, a táplálkozási igény növekedése az élelmiszer-ellátás során komoly problémákat okozott, amelyek nem jelentenek veszélyt az emberi egészségre.

Az utóbbi években a fogyasztók fokozódó tudatossága révén azok a termékek, amelyek garantáltan biztonságosak az élelmiszer-előállításban, egyre inkább előnyben részesülnek. Az élelmiszerbiztonság kérdése nem csak arról szól, hogy az élelmiszer-előállítás ártalmatlan vagy elfogadható-e az emberi egészség számára, és biztosított-e az élelmiszer-higiénia. Az élelmiszerbiztonság kérdése közvetlenül kapcsolódik a vállalkozások környezettel fennálló kapcsolataihoz, a közegészségre való érzékenységhez és a közösségi jóléthez a termelési szakaszban.

A helyes mezőgazdasági gyakorlat (GAP) koncepcióját először az 1997-ben vezették be annak biztosítása érdekében, hogy a fogyasztóknak kínált élelmiszertermékek biztonságosak és a fenntarthatóság alapján készüljenek. Ennek a későbbi GLOBALGAP elnevezésű szabványnak a célja a mezőgazdasági termékek biztonságának és minőségének biztosítása a szántóföldtől a rakodóasztalig.

A friss gyümölcsök és zöldségek Európai Unióba történő kivitelének előfeltételeként a GLOBALGAP tanúsítványt keresették. Ez a dokumentum termékmegfigyelési garancia, amelyet a kiskereskedők biztosítanak a fogyasztók számára. A GLOBALGAP szabványok meghatározzák a fogyasztók által megkövetelt minimális biztonsági követelményeket. A fogyasztók magabiztosak akarnak lenni a vásárolt élelmiszerekben:

  • A mezőgazdasági termékek nem lehetnek fizikai, kémiai vagy mikrobiológiai szempontból károsak.
  • A mezőgazdasági termékek előállítása során nem károsíthatja a környezetet és a világ ökológiai egyensúlyát.
  • A mezőgazdasági termelést a hatályos jogszabályoknak megfelelően kell végezni.
  • Minden szükséges óvintézkedést meg kell tenni a mezőgazdasági termelésben dolgozók egészségének és biztonságának érdekében.

Biogazdálkodási alkalmazások

Mivel a környezeti problémák súlyos riasztást jelentenek a világ minden országában, nem lenne helytelen azt állítani, hogy az ökológiai gazdálkodás új reményforrást jelent az emberiség számára. Mint ismeretes, a vegyi műtrágyák és a peszticidek mezőgazdasági termelésben történő felhasználása hatalmas méreteket ért el, és ez nagyon negatív hatással volt az emberi egészségre és a természetre. A biogazdálkodás megközelítése egy alternatív módszer, amelyet ezen negatív hatások és kereskedelmi problémák leküzdésére mutatnak be. Az ökológiai mezőgazdaság fogalmát egyes országokban ökológiai mezőgazdaságnak, más országokban biológiai mezőgazdaságnak is nevezik. Az Európai Unió mindhárom állítást együttesen alkalmazta az ökológiai gazdálkodásról szóló európai uniós rendelet (2092 / 91) elkészítésében. Ez a rendelet irányítja a világ biogazdálkodását is. Az Európai Unió országai a világ ökológiai élelmiszer-piacának felét birtokolják. Ez a világ legnagyobb bioélelmiszer-importőre.

A biogazdálkodás alapelveiről és alkalmazásáról szóló, hazánkban a 2005-ben kiadott, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium az ökológiai szót csak az ökológiai mezőgazdasági termékekhez használta. Ezt a rendeletet az ökológiai mezőgazdasági tevékenységek elvégzésének, az ökológiai egyensúly védelmének, az ökológiai mezőgazdasági termelés és forgalmazás szabályozásának, fejlesztésének és bővítésének alapelveinek és eljárásainak meghatározására bocsátották ki.

Az ökológiai termelés az a termelési módszer, amelyet természetes módszerekkel, növényvédelemben és kártevőirtásban hajtanak végre, az egészséges és biztonságos mezőgazdasági termékek előállításához szükséges óvintézkedések meghozatalával, anélkül, hogy zavarnák a világ természetes egyensúlyát, és a termelési folyamatokat ellenőrzés alatt tartják. Az így előállított termékeket ökológiai termékeknek is nevezik.

A mezőgazdasági termékek tanúsításával foglalkozó tanúsító testületek egyike a TÜRCERT. A magyarázóbb információk biztosítása érdekében a TÜRCERT tanúsító testület vezetői és alkalmazottai mindig ott vannak az Ön számára.