A globális felmelegedés és a világ ökológiai egyensúlyának egyre rosszabbodása okozta problémák az egészséges életmódra és az egészséges táplálkozásra vonatkozó aggodalmakat vetik fel. Míg ma már nagyobb jelentőséget tulajdonít a mezőgazdasági termékek előállításának, a szabványok fejlesztése ezen a területen és a termelő vállalatok tanúsítása egyre lendületesebb. Jó mezőgazdasági gyakorlat szabvány, amelyben tanúsítási tanulmányokat végeznek.
A jó mezőgazdasági gyakorlatot úgy fejlesztették ki, hogy a mezőgazdasági termelést olyan módon végezzék, amely nem károsítja az emberi, állati és környezeti egészséget, ugyanakkor megőrzi a természeti erőforrásokat és olyan feltételeket teremt, amelyek biztosítják a mezőgazdasági termelés nyomon követését és fenntarthatóságát. Ugyanakkor célja, hogy megbízható mezőgazdasági termékeket nyújtson a piacokon.
A jó mezőgazdasági gyakorlat nemcsak a mai egészséges élet- és táplálkozási feltételek szabályozására szolgál. A jó mezőgazdasági gyakorlat technikáival mezőgazdasági termelés Ez lehetővé teszi a jövő nemzedékek számára, hogy olyan természeti erőforrásokkal rendelkezzenek, mint a levegő, a víz és a talaj, ahol egészséges és megfelelő élelmiszereket tudnak előállítani.
Ennek megfelelően a Kereskedelmi Világszervezet megállapodást kötött az állati és növény-egészségügyi egészségügyi termékeken alapuló mezőgazdasági termékek előállításáról és kereskedelméről, valamint az élelmiszerbiztonságra vonatkozó nemzetközi szabványok és előírások megőrzéséről.
Az egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedésekről szóló egyezmény két gyakorlaton alapul:
· Élelmiszerbiztonság Veszélyelemzési és kritikus ellenőrzési pontok (HACCP) veszélyelemzési kritikus ellenőrzési pontok
· A jó mezőgazdasági gyakorlat (GAP) a mezőgazdasági termelésben
Az Egészségügyi Világszervezet (FAO) is dolgozott a helyes mezőgazdasági gyakorlat elvein.
Később az Európai Unió országaiban a nagyobb kiskereskedelmi szervezetek összegyűltek, és létrehozta az Európai Kereskedelmi Termék Munkacsoportot (EUREP). Az 1999-ban ez a szervezet elkészítette az Európai Kiskereskedelmi Termék Munkacsoportot, a Jó Mezőgazdasági Gyakorlati Jegyzőkönyvet (EUREPGAP) a friss gyümölcsök és zöldségek előállításában a helyes mezőgazdasági gyakorlat elveiről.
A Világélelmezési Szervezet (FAO) a jó mezőgazdasági gyakorlatot olyan szabványoknak határozta meg, amelyeket alkalmazni kell annak biztosítására, hogy a mezőgazdasági termelési rendszerek társadalmilag fenntarthatóak legyenek, gazdaságilag hatékonyak és nyereségesek legyenek, biztonságosak legyenek az emberi egészségre és érzékenyek legyenek a környezetre. A fő cél a mezőgazdasági termékek előállítása az emberi egészség és a környezet károsítása nélkül.
E tekintetben a helyes mezőgazdasági gyakorlatok rendszere előírja, hogy az integrált növényvédelem (integrált növényvédelem) és az integrált növénytermesztés (integrált növénykezelés) együttesen alkalmazandó a mezőgazdasági termelésben.
Bár ezek a fejlemények a világon zajlanak, szükségessé vált a nemzetközi környezetben elfogadott különböző szabványok követése és alkalmazása hazánkban. Továbbá, az a tény, hogy az éghajlati viszonyok az országonkénti időjárási, víz- és talajviszonyok mellett rendkívül alkalmasak és országunk mezőgazdasági országa, szükségessé tették a helyes mezőgazdasági gyakorlat követését egy helyen.
Ugyanakkor az a tény, hogy a hagyományos módszereket még ma is használják a mezőgazdasági termelésben, és a konzervatív magatartás és a technikai szolgáltatások fogadásának anyagi problémái okoztak némi problémát a mezőgazdasági termelésben. A legfontosabb probléma azonban az exportált mezőgazdasági termékekben keletkező eszméletlen peszticidek és kémiai maradékanyagok használata.
Az Élelmiszerügyi, Mezőgazdasági és Állattenyésztési Minisztérium 2004-ban kiadta a helyes mezőgazdasági gyakorlatot, és felülvizsgálták az 2010-ben A helyes mezőgazdasági gyakorlatról szóló rendeletfontos lépés e tekintetben. E rendelet célja összhangban van a nemzetközileg elfogadott jó mezőgazdasági gyakorlatokkal. Ily módon kezdtek kialakulni mindenféle mezőgazdasági termelés, különösen a gyümölcs- és zöldségtermelés. Ugyanakkor ezeknek a gyakorlatoknak köszönhetően a gyártók nagyobb versenyképességet szereztek a külföldi piacokon.
A jó mezőgazdasági gyakorlat nemcsak a mezőgazdasági termelési technikák szempontjából fontos, hanem a későbbi szakaszok higiéniai feltételei, mint például a termék betakarítása, szállítása és tárolása a területről. A jó mezőgazdasági gyakorlat a HACCP veszélyelemzés és kritikus ellenőrzési pontok szabványát használja a termék tisztaságának megőrzése, a szükséges higiéniai feltételek biztosítása és a termék szennyeződésének megakadályozása érdekében.
Először is, a mezőgazdasági termelés minősége, a mezőgazdasági termelés környezete és a termelésben dolgozó munkavállalók biztonsága is figyelembe veszi az ISO 9001 Minőségirányítási Rendszert, az ISO 14001 Környezetgazdálkodási Rendszert és az OHSAS 18001 Munkahelyi Egészségvédelmi és Biztonsági Irányítási Rendszer szabványait.
Röviden összefoglalva, a jó mezőgazdasági gyakorlatnak megfelelően előállított termékek, amelyek nem tartalmaznak káros kémiai, fizikai és mikrobiológiai maradékokat, nem károsítják az emberi egészséget. Hasonlóképpen, a termelés anélkül történik, hogy károsítja a természet egyensúlyát és szennyezi a környezetet, mivel a termelés során a szükséges feltételek teljesülnek. Ugyanakkor biztosított az ország jogszabályainak betartása.
Mindezek a helyzetek nem csak nyereség, hanem a Jó mezőgazdasági gyakorlat tanúsítvány A vállalatok nemzeti és nemzetközi versenyképessége növekszik, és az új piacokra való belépésük esélye nő.
A TÜRCERT az egyik mezőgazdasági terméktanúsítási tanulmányokat végző tanúsító szerv. A TÜRCERT tanúsító intézmény készen áll arra, hogy mindenféle szolgáltatást nyújtson olyan szervezetek számára, amelyek több információt szeretnének kapni a jó mezőgazdasági gyakorlatról, vagy akik jó mezőgazdasági gyakorlatot tanúsítanak.